Karácsonyi ünnep a központban és otthon

 Szokás itt a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség központi irodájában, hogy közösen megünneplik a Karácsonyt. Nem történt ez másképp az idén sem. Ilyenkor mindenki összegyűlt, aki az év folyamán itt dolgozott, akár naponta, akár alaklomadtán, Kis ünnepség keretében mind, együtt találkoztunk, beszélgettünk és egy kis figyelmességgel leptük meg egymást. Így zajlott:

S hát mi, önkéntesek és exönkéntesek is készültünk egy kis meglepetéssel.... Itt próbálja a főnökünk ,Szilárd kibontani, és megtudni mi az :D Netek elmondom előre, hogy egy multifunkcionális játékasztalról volt szó,ami lehetett csocsó, jéghoki, ping-pong és biliárd asztal :) Ez volt a mi közös meglepink az egész irodának.

 

 

Karácsony előtt mindenki haza utazott, s otthon töltötte az ünnepet. Érdekes volt haza térni.... De olyan volt,mintha nem is mentem volna el féléve otthonról. Ugyan úgy zajlott az ünnep előtti hetem, mint azelőtt. Kicsit részt vettem a csapat éltben is, ha már haza mentem. Átadtuk a katolikus és református templomban a Betlehemi lángot. De olyan hamar eltelt, hogy az csuda.

 Viszont az új esztendőt mindenki otthonától távol várta az önkéntesek közül. Én Somorjára mentem, ahol eltöltöttem egy kis időt a barátnőmmel, Ildivel. Majd az új esztendőt Komáromban vártam. De erről majd egy másik bejegyzésben :)

Látogatás Pozsonyban

Egy szép téli szombatra beterveztünk egy látogatást Pozsonyba. Mivel még nem jártam Pozsonyban csak átutazóban, így a barátnőm elvitt és megmutogatott pár dolgot. Kihasználtuk azt is, hogy éppen karácsonyi vásár volt Pozsonyban, s egyuttal megnéztem a vásári forgatagot is, meg mivel nemsoká haza készültem az ünnepekre, így pár dolgot vásároltam is ajándék és érdekesség képen. Délelőtt indultunk Pozsonyba és estig ott voltunk. Volt bőőőven mit látni, s mindent nem is sikerült megnézni. De pár dolgot azért felsorolnék itt azokból, amit megnéztünk: Ufo (egy híd Pozsonyban, ami felett egy étterem található,a mi úgy néz ki, mint egy ufó űrhajó), a Koronázó templomot (Szent Márton dóm), a főtér (az egykori Ferenc József tér), az Apponyi palota, a Prímási palota, a régi városháza, a kis sétálóutcákat, a parlament épületét és felsétáltunk a várba is. Úgy röviden összefoglalva ezeket néztük meg. Este meg érdekes helyzetbe keveredtünk, ugyanis be szerettünk volna menni még a Nemzeti Galériába, de sajnos az már éppen zárt. Már léptünk volna ki az ajtón, mikor is a néni utánunk szólt,hogy van egy koncert, ha esetleg érdekel minket, s egyuttal a még nzitva lévő termeket is megnézhetjük. Hát így esett meg az, hogy láttam igazi Mednyánszkyt, Stróbelt, Fadruszt, stb. és végighallgattam egy élő szlovák kortárs vonós négyes hangversenyt.   Miután lejártuk a lábunkat haza tértünk, de szép élményekkel gazdagodtam és megérte a sok sétát.  

 

Egy érdekes előadás

Úgy esett, hogy a barátnőm, Ildikó által megismerkedtem a KÖZI-vel és a KIK-esekkel is Somorján. Már második éve annak, hogy a KIK-esek (azaz a katolikus fiatalok), azok baráti köre nem csak Somorjáról, hanem az egész környékről Karácsony tájékán előadják Charles Dickens: Karácsonyi ének című írása alapján készült musical Felsőszeliben. Ebben az évben Ildi által én is részese lehettem ennek a nagyszabású előadásnak. Már hónapokkal hamarább elkezdődtek a próbák, hogy az előadás napjára minden készen álljon. Én ugyan csak az utolsó percben csatlakoztam az előadáshoz,- azaz az előadás előtti napon- de igencsak meglepődtem, hogy mekkora háttérmunka van az előadás mögött, mennyi ember és mekkora előkészület. Őszintén megvallva én egy kisebb jellegű előadást képzeltem el az elmesélések alapján és igencsak meglepődtem. Szóóóval ebben az előadásban vállaltam én is egy kis szerepet, mint háttérmunkás, színpadrendező. A feladatom az volt, hogy előkészítsem a megadott jelenetekhez a színpadot,kellékeket, vagy eltüntessem az előző jelenet kellékeit. Íme néhány kép a sikeres előadásról.

Ennek az előadásnak lehettem én is részese, s egy  pár percre még színpadra is léphettem egy tánc erejéig, s a sikert bizonyítja az is, hogy  az előadás végén nem csak virágot kaptunk, hanem egy sült pulykát is, ami megjelenik a darabban, amelyet közösen fogyasztottunk el mindnyájan, akik részesei voltunk a színdarab végén...

Nyilas Misi Karácsonya

Mi is ez Az akció, amiben mi is részt vettünk? Tulajdonképpen arról szólt, hogy itt Felvidéken olyan csomagokat gyűjtöttünk, gyűjtöttek, amik aztán az erdélyi, vajdasági s más területeken lakó rászorulókhoz kerül karácsonyi ajándékként. Itt Felvidéken a Nyilas Misi Karácsonya akció fő szervezője a Református Diakóniai Központ volt. Az egyik gyűjtőpont, ahová cipős dobozokba csomagolt ajándékot be lehetett hozni, az a Cserkészszövetség központi irodája volt Dunaszerdahelyen,ahol momentán én is dolgozom,mint önkéntes. Mivel nálunk volt az egyik gyűjtőpont, így több fuvarban el is szállítottuk Komáromba a Diakóniai Központba nem csak a nálunk összegyűlt ajándékcsomagokat, hanem a környező településeken összejött dobozokat is. Az őszintét megvallva jó érzés az „angyalkát” játszani,jó tudni azt, hogy segítünk, hogy mások Karácsonya szebb legyen. Jó azt is látni, hogy az embereket megmozgatja még a jótékonyság. Hozzánk is hoztak csomagokat diákok, egész osztályok, családok, s mindenki jó szándékkal és segítőkészséggel állt az akcióhoz. Jövőre is lennék angyalka.  

 

Képzés Smižany

Hol is kezdjem a történetet… Talán ott, hogy megkaptuk az újabb “behívót” :D azaz eljött a második kötelező önkéntes képzés ideje. De hamar eltelt már majd félév… Csak úgy röpült. A következő képzési helyszín se volt közelebb,mint az előző. Most úgyszintén keletre mentünk,  a változatosság kedvéért  Smižany-ba. A szálloda, ahol laktunk kin volt a természet lááágy ölén, csend béke és nyugalom. De nem volt olyan felszerelt, mint az előző képzés helyszíne, s az ellátás sem volt olyan igényes. Na de maga a képzés jó volt. Kicsit lazább volt,mint az első, de érdekes és tanúságos is. Első érdekes dolog az odajutás volt. Mi már a kötelező megérkezés előtti este Smižany-ba értünk és ott szálltunk meg.Ott találkoztunk a barátnőmmel, Ildikóval, aki a közelben tanult és a héten volt a szülinapja s hááát fel szerettem volna köszönteni. Maga a szállásfoglalás is egy éérdekes történet volt,de azt most itt nem részletezem. Az egy különálló bejegyzést is megérne,de nem fogok itt senkit azzal untatni. Na szóóóval az első éjszakai szállásunkkal elégedett voltam. Szép szobák, kellemes hangulat. Másnap aztán elindultunk megkeresni a helyet,ahonnan aztán elvisznek a képzés helyszínére. Na ez már egy keményebb dió volt. Úgy kezdődött,hogy reggel ki kellett költözni a panzióból, tehát sétálni és felfedező útra indultunk. Végül csak visszakéreztünk a panzióba,mert fáztunk és kiderült, hogy a panziós néni gyereke is cserkészkedik, így nagyon szívesen visszaengedett minket. Aztán a megadott időre próbáltunk a megadott helyre jutni. De többszöri telefonálás után sem jött senki értünk.Jegyzem meg ,hogy ez még mindig úgy,hogy a mi szlovák tudásunk igencsak korlátozott volt,finoman szólva. Ezért volt jó, hogy ott volt velünk barátnőm, Ildi, aki intézte, kérdezte, telefonált. Aztán a sokadik telefonálás után átrendeltek minket a buszmegállóból a benzinkútra, ahonnan egy kis várakozás után el is vittek a képzés helyére. Találkoztunk az előző képzésről ismerős arcokkal és számunkra teljesen új arcokkal is. A program a multkorihoz hasonló volt. Ismerkedtünk,voltak előadások, játékok,csapatépítés. Érdekes volt az utolsó este is, amikor közös estét tartottunk és átverős, jókedvű játékokat játszottunk, tábortűzeztünk meg ilyenek. Ezt követően búcsút vettünk egymástól és mindenki haza utazott. Mi Rozival vonattal,busszal utaztuk végig kettesben a nem rövid utat.   

Interjú az önkéntesekkel

A Cserkészben, a magyar cserkészszövetségek közös lapjában interjú jelent meg velünk :)

Magyar cserkészszövetségek Fóruma ülés, Fülek

Vége lett az otthoni látogatásomnak. Az indulást úgy időzítettük, hogy együtt utazzunk a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) elnökségével, mivel úti célunk egyazon volt. Együtt vágtunk a nagy utazásnak. Csak úgy futottak el mellettünk a falvak, városok, országok. Mentünk, mendegéltünk, éjjel 1-re odaértünk. Addigra már majdnem mindenki ott volt, s folyt az ismerősök üdvözlése. Igazából másnap kezdődtek a programok, s a vele járó lóti-futi. Bevásárlás, tea- és kávéfőzés, ropogtatni valók és üdítők,vizek biztosítása stb. Tennivaló akadt bőven. Mikor épen semmit nem kellet ténykednünk, akkor belehallgattunk a

konferenciába. A konferenciának sok érdekes témája volt,mint pl. : egységes cserkésznevelés a magyar cserkészszövetségekben, cserkészparkok, közös vezetőképzők, nemzeti nagy tábor stb. Rengetegérdekes vélemény, hozzászólás hangzott el a témákkal kapcsolatban. Részt vettek a Magyar Cserkészszövetség, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Romániai Magyar Cserkészszövetség és a házigazda Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnökei,külügyi vezetői és képviselői. Csupa ismert ember a cserkészetben. A megbeszélések nagy hevét kis ünnepség tette színesebbé,mikor is megünnepeltük a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának születésnapját. A munka után este lazítóprogram következett,ahol laza beszélgetés keretében mindenki véleményt cserélhetett a másikkal. Vasárnap szentmisén vettünk részt és megnéztük a füleki várat, majd a kimerítő programsorozat után mindenki hazafele vette útját.