Július 20-án óriási pakkokal indultunk a Szlo vákiai Magyar Cserkészszövetség által megrendezett IV. Szövetségi Nagytábor színhelyére, azaz Ipolynyékre. A mi feladatunk volt előkészíteni a terepet. Rendet raktunk,takarítottunk, a faluban intézkedtünk a még elmaradt dolgainkat… Elérkezett a nagytábor első, kezdő napja. Részt vettünk a tábor ünnepélyes és keretmesés megnyitóján, ahol is a keretmese II. Rákóczi Ferenc kora volt. S maga Rákóczi is szólt az összegyűltekhez, lóhátról. Igazi ló hátáról. Nagy keretmesés felvonulás, megmozdulás volt. Több mint 600 fős cserkészsereg gyűlt össze a központi réten. Több mint 600 fiatal hagyta ott a kényelmes XXI. századi elektronizált életet, s cserélte le a számítógépet gumicsizmára. Ezzel a mi társasági, hangulatos programunk véget is ért, s jöhetett a kemény fizikai és szellemi munka. Nem is maga a munka volt annyira megerőltető,mintsem a koránkelés,ami nekem nem ment túl könnyen. Mi a logisztikán dolgoztunk, ami feladatunk volt, hogy a több mint 600 emberhez,illetve azok altáboraihoz eljusson minden szükséges alapanyag az ennivalóhoz. Reggel 6-kor jött a pék, hozta a friss kenyeret meg pékárút,s előfordult olyan is, hogy még éjjel 1-kor még mindig a másnapi ennivaló tömegeket számoltuk szét, hogy minden altábornak jusson elég mindenből. Közbe-közbe azért még néha egy kis lazítást és pihenést is programba vettünk, amikor kevesebb volt a munka. Naponta ki kellet számolni a másnapi élelmiszer alapanyagokat és azt minden nap ki kellett szállítani. Naggyából ezzel telt el a 10 nap. Azért néha a tábori programokban is részt vettünk. Ilyen alkalmak voltak a vásár nap, amikor magunk is kipróbálhattuk magunkat különböző kézműves dolgokban, a másik alkalom a közös tábortűz volt,ami óriási volt, hiszen 600 ember ülte körül a tüzet, a harmadik alkalom az ugyancsak közös szentmise volt, illetve pedig az ünnepélyes táborzáró. Sajnálom, hogy csak ennyi programon tudtam részt venni és éltem át, mert ennyit engedett a munka, de úgy vélem egy nagyon jó táborvolt ez,amit jó volt megélni. 2012. január 9., hétfő
Nagytáborba menni jó :D :D :D
Július 20-án óriási pakkokal indultunk a Szlo vákiai Magyar Cserkészszövetség által megrendezett IV. Szövetségi Nagytábor színhelyére, azaz Ipolynyékre. A mi feladatunk volt előkészíteni a terepet. Rendet raktunk,takarítottunk, a faluban intézkedtünk a még elmaradt dolgainkat… Elérkezett a nagytábor első, kezdő napja. Részt vettünk a tábor ünnepélyes és keretmesés megnyitóján, ahol is a keretmese II. Rákóczi Ferenc kora volt. S maga Rákóczi is szólt az összegyűltekhez, lóhátról. Igazi ló hátáról. Nagy keretmesés felvonulás, megmozdulás volt. Több mint 600 fős cserkészsereg gyűlt össze a központi réten. Több mint 600 fiatal hagyta ott a kényelmes XXI. századi elektronizált életet, s cserélte le a számítógépet gumicsizmára. Ezzel a mi társasági, hangulatos programunk véget is ért, s jöhetett a kemény fizikai és szellemi munka. Nem is maga a munka volt annyira megerőltető,mintsem a koránkelés,ami nekem nem ment túl könnyen. Mi a logisztikán dolgoztunk, ami feladatunk volt, hogy a több mint 600 emberhez,illetve azok altáboraihoz eljusson minden szükséges alapanyag az ennivalóhoz. Reggel 6-kor jött a pék, hozta a friss kenyeret meg pékárút,s előfordult olyan is, hogy még éjjel 1-kor még mindig a másnapi ennivaló tömegeket számoltuk szét, hogy minden altábornak jusson elég mindenből. Közbe-közbe azért még néha egy kis lazítást és pihenést is programba vettünk, amikor kevesebb volt a munka. Naponta ki kellet számolni a másnapi élelmiszer alapanyagokat és azt minden nap ki kellett szállítani. Naggyából ezzel telt el a 10 nap. Azért néha a tábori programokban is részt vettünk. Ilyen alkalmak voltak a vásár nap, amikor magunk is kipróbálhattuk magunkat különböző kézműves dolgokban, a másik alkalom a közös tábortűz volt,ami óriási volt, hiszen 600 ember ülte körül a tüzet, a harmadik alkalom az ugyancsak közös szentmise volt, illetve pedig az ünnepélyes táborzáró. Sajnálom, hogy csak ennyi programon tudtam részt venni és éltem át, mert ennyit engedett a munka, de úgy vélem egy nagyon jó táborvolt ez,amit jó volt megélni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése