2012. január 9., hétfő
SETA????? MI az a SETA???
Alig megérkezésem harmadnapján egyből Párizsba vitt Kismedve. Akár úgy is kezdhettem volna aktuális bejegyzésemet stílusosan, hogy „Bon jour!” Most gondolom mindenkinek az fordul meg elsőre a fejében, hogy deeeee reendes főnököm van, hogy ilyen igencsak szép és költséges utakra viszi az önkénteseit :D Azért elárulhatom, hogy az út Párizsba nem tartott olyan soká, mint azt hinnétek és annyira költséges se volt J Igazából csupán egy három óra körüli útról volt szó autóval. Nem, nem kell egyből a térképre nézni, nem költözött közelebb Dunaszerdahelyhez Párizs. Vagyis csak egy kis időre költözött oda. Megérkezésünkkor Párizs már felépítés alatt állt, s csak úgy futkorásztak a fransziák :D A Louvre már állt, s fogadta a látogatókat, de egyenlőre az Éjfél-torony és a Diadalív csak a városszervezési tervekben szerepelt. Miután franciás ebédet kaptunk a már pár napja ott lakozó „őslakosoktól”, bekapcsolódhattam hétköznapjaikba, ugyanis attól a naptól kezdve hozzájuk tartoztam. Közölték velem, hogy azon az éjszakán, az éj leple alatt szeretnék felépíteni az Éjfél-tornyot, hogy a szomszédos népek nehogy meglássák. Ugyan nem volt kötelező részt venni benne, de mivel jó szórakozásnak tűnt a dolog, így fáradtságom ellenére is részt vettem benne. Kezdetnek és bemelegítésnek felhúztunk egy Diadalívet, amit aztán megfűszerezte az Éjfél-torony. Még szürkületben nekifogtunk a toronynak, hogy időben meglegyünk vele. Hát mondhatom ééérdekes éjszakai foglalatosság volt… Sokat nevettünk meg viccelődtünk közben, de azért keemény munka folyt, komoly előzetes tervek alapján. Na jó! Azt hiszem ideje volna felfedni a naaaagy titkot. Igazából nem abban a Párizsban jártam, amire mindenki elsőre gondol, hanem ez csupán egy tábor keretmeséje volt. Hogy milyen táboré? Hát a SETÁ-é. Goondolom most már mindenkinek világos, hogy miről is beszélek. Szóval a SETA keretmeséje volt Franciaország, s ezért próbáltak minél több párizsi nevezetességet a táborhelyre hozni. A már fentebb emlegetett Louvre az étkezősátor volt, ahol a nevének megfelelően festmények voltak kiállítva, mint az igaziban. A Diadalív és az Éjfél-torony pedig itt fából, kötözve készül, mint általában a tábori építmények cserkésztáborokban. No most hogy mindent tisztáztunk… hogy nem világos valami? Nem mindent magyaráztam el? Felmererülhet a kérdés, hogy mi a szösz az a SETA? Na bennem is ez a kérdés merült fel, amikor először mondta Kismedve, hogy a SETÁ,ba leszek majd J. Hat a SETA igazából egy rövidítés, a segítő tábor rövidítése. És akkor most merül fel a kérdés, hogy kit segít és miben? Igazából a vezetőképző táborokat (őrsvezető képzőt, segéd őrsvezető képzőt és a segédtiszti tábort) segíti abban, hogy legyen kajájuk, vagy ahhoz alapanyaguk. Tehát a SETÁsok sütnek, főznek, beszereznek, vagy ha kell, akkor éppen besegítenek valamelyik vezetőképző táborban. Így a mi időnk nagy része a sütés-főzésseltelt. De azért nem panaszkodhatom, mert nem csak állandóan a tűz mellett álltunk és kotyvasztottunk,hanem volt ott szórakozás is, viccelődés is meg közös tábotűz a segéd őrsvezetőképző és őrsvezetőképző táborosokkal. Naagy élményvolt J Ha itt lennék, akkor jövőre is elmennék.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése